Kedves Olvasóm!

Folytatom a foghiányok következményeinek> alapos kifejtését. Az előző részben leírt elváltozások csak a szájüregre vonatkoztak, és már egy fog hiányánal fellépnek.

Alábbi történések inkább több fog hiánya esetén jelentkeznek, egy fog hiányakor csak mérsékelten. Viszont szájüregen kívüli következményeket okoznak.

Íme múltkori CT-nk. Az izom tapadási területeit (alsó és felső vízszintes vonalak), azaz az alsó és felső állcsontot a rágófogak tartják egymástól megfelelő távolságban. Miáltal az izom ideális hosszát (függőleges piros vonalak az izomrostokat jelölik) a rágófogak biztosítják.

Ha hiányoznak hátsó rágófogak, nincs ami a megfelelő távolságban tartsa egymástól a két csontot. Ha pedig foghiány miatt előredől (nyíl) egy nagyőrlőfog, már az sem fogja biztosítani az ideális távolságát az alsó és felső állcsontnak. A két állcsont a hátsó részen közelebb kerül egymáshoz ( nyíl ), az izom megrövidül.

Az alsó állcsont az állkapocs ízülettel (TMJ) csatlakozik a koponyához. Az ízületben egy, a gerinc porckorongjaihoz hasonló porckorong van (disc), mely az állkapocs ízületi fejecse (alul) és a koponya ízületi vápája (felül) között helyezkedik el. Ha közelebb kerül a két állcsont egymáshoz, – mert a rágófogak nem tartják megfelelő távol egymástól azokat, – a porckorong elvékonyodik, kilyukad, kiugrál (kattogó állkapocs!), vagy felszívódhat. Ezt hívjuk kompressziós ízületnek. A kompressziós ízület a megrövidült izomzattal gyakran éjszakai fogszorítást, fogcsikorgatást vált ki (bruxizmus). Egy éjszaka alatt akár tíz évnyi rágóterhelés éri a megmaradt fogazatot.

  • A csontok és izmok egy finoman működő, aktív vázszerkezet. Azaz, ha megváltoznak az izomerők, a mozdulatok, az a csontozatban átépülést eredményez: az állkapocs-szög (alfa szög) megnő, azaz az állkapocs “laposabbá” válik.
  • Az állkapocsízületi ún. fejecspálya (alsó kék vonal) – melyen szájnyitásnál előrecsúszik az állkapocs fejecse, – dőlésszöge csökken, alsó része feljebb kerül (nyíl), így vízszintesebb lesz. Megváltozik az ízület működése.
  • A foghiány miatt a megmaradt fogaknak nem csak hogy az eredeti rágóerővel kell megbirkózniuk, hanem a bruxizmus miatt egy megnövekedett rágóterhelést kell “elviselniük”: a megmaradt fogazat szinte mindig erősen kopik. Az alsó frontfogak be-, a felsők gyakran kidőlnek. Létrejön, vagy fokozódik a mélyharapás – immár a frontrészen is közelebb kerül a két csont.
  • Mivel a szervezet egy összefüggő, finomhangolt “szerkezet”, a  rágószervtől távolodva, közvetve távolabbi izmok működésére is kihathat a rágóizmok és rágóízület rendellenes működése. Nyak-, váll- és hátfájást, migrént okozhat.
  • A szájban soha nincs légüres tér. A foghiányt idővel kitölti, belenő a nyelv és az orca megvastagodik, vagy épp beesik. Több fog hiánya esetén, – teljes fogatlanságnál jelentős mértékben – megnő a nyelv, orca beesik. Fogpótlás után pár hónap alatt a nyelv képes ismét összehúzódni, eredeti méretére “zsugorodni”.

Fent leírtak minden elhanyagolt, több foghiánnyal bíró egyénnél valamilyen mértékben megjelennek. Problémát nem feltétlenül érzi hogy okoz… vagy eszébe sem jut, hogy ez okozhat pl. egy hátfájást. Mindennek 3 fontos üzenete van:

  1. CSAK a fogeltávolítás utáni 3, max. 6 hónapban elvégzett implantáció akadályozza meg fenti tünetegyüttes kialakulását.
  2. A legideálisabb, ha kivitelezhető, a foghúzáskori azonnali implantáció. Csak ez képes megőrizni legtökéletesebben az eredeti állapotokat.
  3. Fenti problémák többnyire visszafordíthatatlanok. A fogpótlással leginkább megakadályozzuk a további romlást. Az eredeti állapot minden részletére kiterjedően NEM ÁLLÍTHATÓ VISSZA. Már sohasem.
5 tipp - így lesz tartós az implantátumos fogpótlásod! 5 tipp - így lesz tartós az implantátumos fogpótlásod!