A leggyakoribb hibák a fogbeültetések során 2

…évekkel, akár töredékére csökkentik az implantátumok élettartamát

3. Az implantátum mellett legalább 2,5 – 3 mm (de legfeljebb 5 mm) vastag legyen az íny.

Ez tud kellően jó vérellátást biztosítani az alatta fekvő, implantátumot övező csontnak és képes elég széles és stabil védelmet nyújtani a szájüreg fogágybetegséget és gyulladást okozó baktériumaival szemben. Csak elvétve foglalkoznak a “szakemberek” az íny megvastagításával; az ínymanagement beavatkozás egyik célja ez kellene legyen. 4. A fog és implantátum közötti min. 1,5 mm, implantátum-implantátum közötti min. 3 mm távolságok be nem tartása a csontnak, illetve a fölötte elhelyzkedő „inycsipkének” (ínypapilla) csökkent vérellátását, ezáltal felszívódását, sorvadását okozza.

A túl közel került implantátumok miatt a csont lesorvadt előbb az implantátumok között, de ez hatással van az implantátum túloldalán is a csontra: a fogközben „kibújt” implantátum felszínen a – vékony(!) íny mellett – bejutott baktériumok megtelepedve egyre nagyobb implantátum felületet fertőznek el és okoznak csontlebontódást.

5. A napokban keresett fel egy hölgy egy valahol beültetett implantátumára készült koronával: nem tetszik neki, rövidebb mint a szomszédos fogak, étel beszorul, íny gyulladt…bás baj nem is volt Egy nagyon egyszerű hibát követtek el nála. A szabály (amit nem tartottak be): a szomszédos fogak ínyszélének szintjétől 3(-4) mm-vel mélyebbre kell ültetni az implantátumot.

Az első 3 pontot (ld előző hírlevelünk>) mindig, minden körülmények között megvalósítani-betartani költségnövekedéssel jár (speciális anyagok, plusz beavatkozások). Mi, ha kell – és a páciensek ~80%-ánál szükséges valamelyik, – mindig elvégezzük e beavatkozásokat; ezért is magasabbak áraink! De hát mi a célja a „játéknak”? Hogy egyszerű és olcsó legyen, vagy tegyünk meg mindent, hogy a lehető legtovább bírja majd?! A „szakemberek” 95%-a erre nem veszi a fáradságot, „bátorságot”. Fentiek mutatják, hogy a legegyszerűbb eseteket is milyen könnyen el lehet rontani, illetve ha az orvos (tudatosan?*) bevállalja e rizikókat, már nem tudja az implantátumból kihozni azt az élettartamot, amire az „képes” lenne. *ha nem tudatosan az a baj. Ha tudatos, egyik oka lehet: nincs meg az orvos gyakorlottsága, ismerete, tudása az amúgy szükséges csontpótlás, nyálkahártya management elvégzéséhez; mert az jóval magasabb rizikót jelent az ő kezében, mint egy ilyen kompromisszumos implantátum bevállalása annak rizikóival együtt. Még egy oka lehet: minél olcsóbb legyen a folyamat, nehogy a pácienst elveszítse.