Horthy István esküvőjén (1940) a kor – ahogy akkoriban hívták az influenszert, – leading lady-je, Edelsheim Gyulai Ilona grófnő, a menyasszony édesanyja is Klára ruháját viselte
Világhírességek is megfordultak szalonjában (itt épp Kádár és Tito-né)
Rendkívül hiú asszony volt. 1974-ben el kellett távolítani felső fogait, így ún szubperioszteális implantátumokat kapott a SOTE klinikáján. A depresszióra hajlamos Klára 1976-ra szenved az általa hitt szájszagtól, fél az elrákosodástól, nagy fájdalmai vannak, gyulladás lép fel. Orvosai az implantátum eltávolítását javasolják…másnap öngyilkos lesz, hajnalban kiugrik nagystílű Duna parti, teraszos lakásának konyhájának belső udvari ablakán.
Szubperioszteális implantátum. A mai modern implantológia alapjait 1963-ban, a világszinten piacvezető, ma Nobel Biocare néven ismert svéd cég tette le a csontba csavarozott titán csavarokkal. Az első évtizedekben még nem ez látszott az egyedüli útnak. Egy ilyen, a ’80-as évekre zsákutcának bizonyult tévút volt a fogtechnikusok által tantálból, Ni-Co-Cr ötvözetekből készített szubperiosteális implantátum. Az íny alatt a csontfelszínre feküdt, melyre a csonthártya szorította hozzá.
E sok „tudomány” után persze megéheztünk. Ha nincs Clara, talán sosem ismerkedünk meg a hagyományos japán street fooddal (a lábon állva elfogyasztott lángos, vagy a hurka-kolbász ottani megfelelője :). Egy múzeum közeli, pöttöm, patyolattiszta okonomiyaki büfében a japán tulajdonos készített nekünk étvágyoltót.
